2008 őszén Fiatfalváról kerámiatöredékek kerültek be a székelyke­resztúri Molnár István Múzeumba. A leletek a falutól keletre, kb. 1,5 kilométerre, a helyiek által Nagyerdő földjének nevezett helyről kerültek elő. A hely régészeti lelőhelyként már régóta ismert, mivel itt 1962-től 1964-ig nagyméretű ásatást folytatott a sepsiszentgyörgyi múzeum. Akkor 41, Kr.u. 7-8. századira tehető szláv lakóház maradványait tárták fel. Mint Körösfői Zsolt, a keresztúri múzeum igazgatója tájékoztatott, idén júniusban nekikezdtek a leletmentésnek, amely több mint egy hónapot tartott. A feltárás során izgalmas „kincsekre” bukkantak: egy leégett, kora népvándorlás kori lakóház maradványait fedezték fel. Székelykeresztúr térségében több mint három évtizede nem tártak fel hasonló korú házat, ugyanakkor régészeti „kincsesbányának” számít egy olyan objektum, amely leégett és az építmény maga alá temette a benne levő tárgyakat. A leletmentés során közel a jelenlegi járószinthez megtalálták a Kr.u. 4. századi járószintet, a tűzhely pedig ugyanúgy állt, ahogyan 1600 évvel ezelőtt, amikor a ház teteje ráomlott. A lakóházat, miután leégett, lakói nem takarították ki, s későbbiekben az évszázadok alatt lassan a föld alá került. Az omladék között ugyanakkor számos edény töredékét is megtalálták. Körösfői szerint az elmúlt két évben Székelyudvarhelyen feltárt település és a Fiatfalván napvilágra került lakóház a koranépvándorlás kori erdélyi kutatás legjelentősebb feltárásainak számítanak.

(mlf)

A verőfényes időjárás – bár a távolban morajlott az ég – lehetővé tette a fogatos-lovas székelyderzsi határ­kerülőknek, hogy az ősi fogadalmi nap hagyo­mánya szerint búzatábla, határbéli kút és kaszálók mellett kérjenek áldást a termésre és a föld hasznából élő emberekre – a mindig, mindenkor mindenért adjatok hálát szentírási buzdítás szerint.

Last update: 29-06-2009 19:22

Idén is főképp a hagyományos elemekre építik az Ezer Székely Leány Napját, a szokás szerint július első szombatján megtartott egynapos rendezvényre főleg népviseletbe öltözött fiatalokat várnak. Csíkszereda Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatala és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tavaly vették át a szer­ve­zési teendőket az Ezer Székely Leány Napja Alapítványtól, és amint már értesülhettek róla olvasóink, a rockoperák, a lovasverse­nyek meg íjászbemutatók előtti időszakra próbálják visszavezetni a rendezvényt.

Last update: 26-06-2009 20:21

„Szerettem a munkámat, szívesen oktattam, neveltem” – vallja Szabó Mihály (fotó) nyugalmazott gernyeszegi pedagógus, aki bizalmas embere volt gróf Teleki Mihálynak.

Last update: 25-06-2009 19:37

Több mint egyhetes munkával a Haáz Rezső Múzeum régészei feltárták a középkorban épült Székely Támadt-vár bejáratát. Előkerült az egykor a vár helyén állt kolostorból származó kőfaragvány is, ugyanakkor a bejárat járószintje, illetve a régészek észlelhették azt is, hogy a várkaput átépítették.

Last update: 24-06-2009 19:13

Gyermekkorától szívja magába Csíkszentdomokos népdalait Kristály Lajos, miután a kántortanító-képzőt és magánúton a kolozsvári zenekonzervatóriumot is elvégezte, maga is kezdte megtanulni ezeket az énekeket, és a legértékesebbeket – néha az éneklők tudta nélkül – szakszerűen le is kottázta. A hat évtized gyűjtőmunkájának eredményét tartalmazó kötet Domokosi nagy hegy alatt címen nemrégiben látott napvilágot az Alutus nyom­dában. A kötet elsősorban a domokosiaknak szól, hisz az ottani népdalkincset tartalmazza, a dalokat és kottákat pedig a községben szervezett eseményekről készült fényképek egészítik ki.

Last update: 24-06-2009 17:34